Az élettudomány az a tudomány, amely szisztematikusan fejti ki az élet természetével kapcsolatos főbb kérdéseket. Az élettelen világot irányító fizika és kémia törvényei az élővilágra is érvényesek, anélkül, hogy az élő anyagnak titokzatos vitalitást adnának. Az élettudományok mélyreható ismerete kétségtelenül elősegítheti az emberi tudás más területeinek, például a fizika és a kémia fejlődését. Például az élettudományok évszázados-rejtvénye: "Honnan származik az intelligencia?" Mindent tudunk az egyes neuronok tevékenységéről, de semmit nem tudunk arról, hogy több tízmilliárd neuron hogyan hoz létre intelligenciát az agyban. Az emberi intelligencia számára vitathatatlanul az a legnagyobb kihívás, hogyan magyarázzuk meg magát az intelligenciát. Ennek a problémának a fokozatos elmélyülése az emberi tudás szerkezetét is megváltoztatja.
Az élettudományi kutatás nemcsak a fizikai és kémiai ismeretekre támaszkodik, hanem az utóbbiak által biztosított eszközökre is, mint például optikai és elektronmikroszkópokra, fehérjeelektroforézis-műszerekre, ultracentrifugákra, röntgengépekre, mágneses magrezonancia spektrométerekre, pozitronemissziós tomográfiai szkennerekre stb. Az élettudósok is számos tudományágból származnak. A tudományágak kereszt-elterjedése sok ígéretes növekedési ponthoz és feltörekvő tudományághoz vezetett.