Az élettudomány az a tudomány, amely szisztematikusan fejti ki az élet természetével kapcsolatos főbb kérdéseket. Az élettelen világot irányító fizika és kémia törvényei az élővilágra is érvényesek, anélkül, hogy az élő anyagnak titokzatos vitalitást adnának. Az élettudományok mélyreható ismerete kétségtelenül elősegítheti az emberi tudás más területeinek, például a fizika és a kémia fejlődését is. Például az élettudományok évszázados rejtvénye: "Honnan származik az intelligencia?" Mindent tudunk az egyes neuronok tevékenységéről, de semmit nem tudunk arról, hogy neuronok tízmilliárdjai hogyan alkotnak intelligenciát az agyban. Az emberi intelligencia számára vitathatatlanul az a legnagyobb kihívás, hogyan magyarázzuk meg magát az intelligenciát. Ennek a problémának a fokozatos elmélyülése az emberi tudás szerkezetét is megváltoztatja.
Az élettudományi kutatások nemcsak a fizikai és kémiai ismeretekre támaszkodnak, hanem az utóbbiak által biztosított eszközökre is, mint például optikai és elektronmikroszkópokra, fehérjeelektroforézis-műszerekre, ultracentrifugákra, röntgengépekre, magmágneses rezonancia spektrométerekre, pozitronemissziós tomográfiai szkennerekre, stb. Az élettudósok is számos tudományágból származnak. A tudományágak keresztbehatolása sok ígéretes növekedési ponthoz és feltörekvő tudományághoz vezetett.